vegrehajtas.info – Végrehajtás, Végrehajtási tanácsadás
Végrehajtás.info

 

 

               

               

Végrehajtás

3 egyszerű lépésben segítséget kérhet végrehajtási ügye megoldásához:

Írja le a tényeket adótartozás ügyében és küldje el. (Minden információt a legszigorúbb titoktartás mellett fogadunk. Adatvédelem)
Levelére 3 munkanapon belül válaszolunk, majd részletes ajánlatot kap.
Az ajánlat elfogadása esetén megkezdjük a tanácsadói munkát. Minden esetben törekszünk a gyors és biztonságos megoldásokra.


Az alábbi számot írja be: 6779

 

NAV végrehajtás ügyében a fentiekben kérhet segítséget.

Ha a NAV személyében Ön felett is ott lóg Damoklész kardja, akkor most kapcsolja ki a mobilját, tegyen félre mindent öt percre, mert lehet, hogy Önnek ez lesz a nap üzenete.

Alább a végrehajtás törvényét olvashatja, azonban egy NAV végrehajtás során számos más törvényt is alkalmaznak, így csak erre támaszkodni felelőtlenség volna:

 Az 1994. évi LIII. törvény

a bírósági végrehajtásról

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény alkalmazási köre

1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.

2. § A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be.

3. § Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.

4. § (1)Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre - bírósági végrehajtás útján folytatni.

(2)Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik.

4/A. § Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult kielégítési jogát - a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően - a bírósági végrehajtáson kívül nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet.

A végrehajtási kényszer alkalmazása

5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

(2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

(3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

(4) A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben.

6. §

7. § (1)8 A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.

(2)9 Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek fennállása esetén - árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós az 52/B. § szerinti részletfizetést nem teljesítette.

(3)10 E törvény alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:

a)11 a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,

b)12 a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

(4)13 A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.

(5)14 A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése végett.

8. § (1) E törvény keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását.

(2) A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet.

A polgári perrendtartás alkalmazása

9. §15 Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a végrehajtásáról szóló jogszabályok - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.

II. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE

Végrehajtható okiratok

10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:

a)16 a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,

b)17 az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,

c)18 a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

d)19 a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,

e)20 a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,

f)21 a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozat,

g)22 az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés,

h)23 a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.

Végrehajtási kérelem

11. § (1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.

(2) A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor

a)24 az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá

b) az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.

(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat.

12. § (1)25 A végrehajtási kérelmet - a 18. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2)26 A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, illetve azt - a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével - nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A jogi képviselővel rendelkező fél hiányos kérelmét a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(3) A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

(4)27 A bíróság a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.

12/A. §28 (1)29 Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak közlésével az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ebben az esetben a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem mentesítik a végrehajtást kérőt a végrehajtási kérelem hiányosságának pótlására vonatkozó kötelezettsége alól.

(3) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet - ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak - 15 napon belül elkészíti és megfelelő példányszámban továbbítja a bírósághoz. Ha a rendelkezésre bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben nincs helye végrehajtás elrendelésének, erről a kérelem elkészítésére előírt határidőn belül tájékoztatja a kérelmet előterjesztőt.

A végrehajtás általános feltételei

13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,

b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és

c) a teljesítési határidő letelt.

(2) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.

(3)30 A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007/EK rendelet) szerinti eljárásban hozott ítélet alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték.

(4)31 Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.

(5)32 Az (1) bekezdésben foglalt feltételek az okiraton alapuló követelés végrehajtására megfelelően irányadók.

14. § Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

a) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy

b) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

14/A. §33 (1) Ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1215/2012/EU rendelet) 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely nem ismert a magyar jogban, a végrehajtás elrendelésére a 16. § n) pontja alapján illetékességgel rendelkező bíróság végzésével az intézkedést vagy rendelkezést az 1215/2012/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően hozzáigazítja az azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy rendelkezéshez.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós fellebbezéssel élhet.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően állítja ki a végrehajtási lapot.

Végrehajtási lap

15. § (1)34 Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki

a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

(2)35 Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a pártfogó ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére kötelező határozata alapján.

16. § Végrehajtási lapot állít ki

a)36 a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján bármelyik közjegyző, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző,

b)37 a bíróság szolgálati bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak eljárási költség megfizetésére kötelező határozata alapján az adós lakóhelye szerinti járásbíróság (kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: járásbíróság),

c)38 külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

d)39 belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék,

e)40 az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bíróságnak és az Európai Bizottságnak a határozata alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

f)41 a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajtahivatal által a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

g)42 a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (a továbbiakban: 805/2004/EK rendelet) szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

h)43 a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2201/2003/EK rendeletének (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) 42. cikke szerint kiállított igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

i)44 az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) szerint végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság; ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki, az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző,

j)45 a 861/2007/EK rendelet szerint kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

k)46 az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti járásbíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság igazságügyi szakértői díj megfizetéséről szóló határozata alapján,

l)47 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben, a 2007. november 23-án elfogadott, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyv (a továbbiakban: hágai jegyzőkönyv) hatálya alá tartozó tagállamokban hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

m)48 a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szabálysértéssel okozott kár értékének megfizetésére kötelező határozata alapján a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság,

n)49 az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

17. §50 (1) Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási lapon - naptári nap szerinti megjelöléssel - meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.

18. § (1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.

(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha

a) a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

b) a követelés több adóssal szemben áll fenn.

(3)51 A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.

19. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti.

(2) Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesítteti.

19/A. §52 A végrehajtható okiraton a bíróság feltünteti a végrehajtási kifogás (217. §) előterjesztéséről szóló tájékoztatást, a 15. § szerinti határozat alapján kiállított végrehajtási lapon pedig annak tényét is, hogy a végrehajtandó határozat kézbesítésével kapcsolatban kézbesítési vélelem állt be.

Végrehajtási záradék

20. § (1)53 Az adós lakóhelye, illetőleg székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti járásbíróság végrehajtási záradékkal látja el a 22. és a 23. §-ban felsorolt okiratot.

(2) A végrehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

21. §54

22. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el

a) a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát,

b)55 a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának és országos etikai bizottságának, az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara fegyelmi vagy etikai tanácsának, továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú etikai bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,

c)56

d)57 azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját,

e)58 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését,

f)59 a károkozás helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott eljárásában hozott, a károsultnak és a kárért felelős személynek vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár megtérítésére, valamint az általuk előlegezett eljárási költség viselésére vonatkozó egyezségét jóváhagyó határozatát.

23. §60 (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak

a) a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá

b) a munkavállalóval a békéltető eljárás (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 288. §) során kötött egyezséget.

(2) Az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

(3) A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeket a munkáltató igazolta.

23/A. §61 (1)62 Az ügyben eljárt, a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes járásbíróság a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget, továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget - a feltételek megléte esetén - végrehajtási záradékkal látja el.

(2)63 Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglalt pénzügyi fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság látja el a Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal.

(3)64 A Budai Központi Kerületi Bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság keresettel nem támadott kötelezést tartalmazó határozatát, valamint a Kormánytisztviselői Döntőbizottság keresettel nem támadott határozatával jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal látja el.

23/B. §65 (1) Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság:

a)66 a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

b)67 a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

c)68 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

d)69 az 1215/2012/EU rendelet 58. cikke szerinti közokiratot és 59. cikke szerinti perbeli egyezséget az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

e)70 a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint végrehajtható külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

(2) Végrehajtási záradékkal látja el

a)71 a 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

b)72 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

23/C. §73 (1)74 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3)75 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(4)76 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el azt a közokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

(5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(6)77 Ha az okiratot készítő közjegyző kizárás vagy egyéb ok miatt nem járhat el, az eljáró közjegyzőt a területi közjegyzői kamara elnöke jelöli ki.

Közvetlen bírósági letiltás

24. § (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

25. § (1) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.

(4) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(5) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(6) A munkáltató köteles a (4) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg az (5) bekezdés szerinti határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.

26. § Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő,

b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

27. § Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy

b) a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

Közvetlen bírósági felhívás

28. § (1) A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

(2) A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(3)78 A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Kúriára is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.

(4) E § szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. E kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.

Egyéb rendelkezések

29. § Nincs helye közvetlen letiltásnak és felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki.

30. § (1) A közvetlen letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a törvény a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a végrehajtót említi, ott helyette a közvetlen letiltást, felhívást kibocsátó bíróságot kell érteni.

(2) Ha a közvetlen letiltást, felhívást követően az ügyben további intézkedés szükséges, ez az ügyben eljáró elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.

31. § (1)79 Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) bejelentette, hogy a közvetlen letiltás, felhívás nem vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot.

(2)80 Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság a végrehajtható okirattal együtt a korábban hozott közvetlen letiltást tartalmazó végzésének, illetőleg közvetlen felhívást tartalmazó határozatának kiadmányát is megküldi a végrehajtónak.

31/A. §81 A Kar nyilvántartást vezet az e fejezet szerint elrendelt, az önálló bírósági végrehajtók által lefolytatott végrehajtási ügyekről.

Előzetes eljárás82

31/B. §83

Intézkedések az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében84

31/C. §85 (1) Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet V. melléklete szerinti tanúsítványt,

b) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti igazolást,

c) a 805/2004/EK rendelet I. és II. melléklete, valamint IV. és V. melléklete szerinti tanúsítványt,

d) a 861/2007/EK rendelet IV. melléklete szerinti tanúsítványt,

e)86 a 4/2009/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti kivonatot,

f)87 a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény V. melléklete szerinti igazolást,

g)88 az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet I. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

h)89 a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

i)90 a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja91

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt,

b)92 a 805/2004/EK rendelet I-V. melléklete szerinti tanúsítványt,

c)93 a 4/2009/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti kivonatot,

d)94 a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény VI. melléklete szerinti igazolást,

e)95 az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet II. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

f)96 a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

g)97 a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.

(3) A 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti, a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelét elrendelő határozatokra vonatkozó igazolást az első fokon eljárt bíróság állítja ki:

a) hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére a rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (III. melléklet),

b) hivatalból a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (IV. melléklet).

(4)98 Az 1896/2006/EK rendelet VII. melléklete szerinti formanyomtatványt az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző állítja ki.

(5)99 Az (1) bekezdés a), b), e), g) és h) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti tanúsítvány, igazolás és kivonat több alkalommal is kiállítható.

(6) A bíróság a (3) bekezdés szerinti igazolást kérelemre kijavítja; a kijavításról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

(7) A bíróság az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a 805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja, vagy visszavonja; a kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

A bírósági irat végrehajtói kézbesítése100

31/D. §101 (1) Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési vélelem beállt, az a fél, aki a határozat alapján végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek.

(2)102 A végrehajtói kézbesítés költségére külön törvény szerinti költségkedvezmény nem vehető igénybe. A kézbesítés költségét a kézbesítést kérő fizeti meg; ha pedig az (1) bekezdés szerinti határozat alapján végrehajtás indul, a végrehajtói kézbesítés költségét - mint a végrehajtás kérésével kapcsolatos költséget - az adós viseli.

(3) A kézbesítési végrehajtó az iratot külön jogszabály rendelkezése szerint kézbesíti a címzettnek; a kézbesítés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát megküldi annak a bíróságnak, amelynek eljárása során a határozatra vonatkozóan a kézbesítési vélelem beállt, és a kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérőt is értesíti.

(4) A kézbesítési végrehajtó - kérelemre - a címzett lakóhelyének, tartózkodási helyének, a címzett részére történő kézbesítés helyének felkutatása érdekében a 47. § szerinti megkeresések megtételére jogosult. A végrehajtó az eljárása során a címzettről beszerzett adatokról - kivéve a kézbesítés helyére vonatkozó adatot - nem tájékoztathatja a kézbesítést kérőt.

(5) A végrehajtói kézbesítést önálló bírósági végrehajtó, illetve helyette eljárva önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt végezheti.

(6)103 Jogszabály az (1) bekezdésben foglalt iratokon kívül más irat e § szerinti végrehajtói kézbesítését is előírhatja; ilyen esetben jogszabály a kézbesítés eredményéről történő értesítésről e törvénytől eltérően rendelkezhet.

A közjegyző által elrendelt végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezések104

31/E. §105 (1)106 Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel [16. § a) és i) pont, 23/C. §], a 11-12/A. §-ban, 18-19/A. §-ban, 31/D. §-ban, 32. §-ban, 35. §-ban, 47/A. §-ban, 49. §-ban, 50. §-ban a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) és d) pontjának kivételével, 51. §-ban, 56. §-ban, 89. §-ban, 172. §-ban, 179. §-ban, 180. §-ban a (3) és (4) bekezdés kivételével, 181. §-ban, 185. §-ban, 186. §-ban a (3) bekezdés kivételével, 189. §-ban, 190. §-ban, 200-201/A. §-ban és a 204/B. §-ban a bíróság alatt, a 39. §-ban a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell.

(2)107 A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a járásbíróság határozatával azonos hatályú.

(3)108 A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke

a)109 végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;

b)110 biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;

c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft.

(4)111 Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke; zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés - eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított - értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.

(4a)112 Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal [5. § (1) bekezdés] szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a (3) bekezdés szerinti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

(4b)113 Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott összeg

a) 10%-a, de legalább 5000 Ft vagy

b) 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, vagy a hiányoknak a közjegyző által a 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor.

(4c)114 Ha a közjegyző az ügyet átteszi, a végrehajtást kérő a végrehajtási díj helyett a közjegyzőnek az ügyben felmerült készkiadásait köteles megfizetni; ezt a költséget a végrehajtást kérő viseli.

(4d)115 A zálogkötelezett a (4a) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető egyetemleges adóstársnak.

(5) A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték - ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét - nem számítható fel.

(6)116 A közjegyző által foganatosítandó hirdetményi kézbesítésre az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

31/F. §117

III. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

A végrehajtás foganatosításának megkezdése

32. § (1)118 A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § d) és e) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

(2) A végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, vagy

b) az (1) bekezdés az adós lakóhelye, illetőleg székhelye hiányában nem alkalmazható.

(3)119 A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt végrehajtás foganatosítására az (1) vagy (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal szemben kiállított végrehajtható okiratot is.

33. §120 (1) Ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye) kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes végrehajtónak (232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a továbbiakban: megkeresett végrehajtó), és ellátja őt a szükséges tájékoztatással.

(2) A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.

(3) Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.

(4) A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről.

Költség

34. § (1)121 A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

(2)122 A szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte.

(3) Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.

(4)123 A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

(5)124 Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.

(6)125 A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az előleg bevárása nélkül köteles eljárni. Az előleg folyósítására köteles szerv az eljárás befejezésekor a végrehajtó díjjegyzéke alapján soron kívül megfizeti részére a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető díját és költségeit.

34/A. §126 (1)127 A Kart az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a Kar hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az Igazságügyi Hivatalt pedig az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2)128 Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar hivatali szervének. Az általános költségátalány 50%-a az Igazságügyi Hivatal bevétele, amit a Kar hivatali szerve utal át az Igazságügyi Hivatalnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.

(3) Az általános költségátalány mértéke 500 000 Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 1000 Ft, 500 000 Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.

Jegyzőkönyv

35. § (1)129 A végrehajtó a helyszíni eljárásáról, továbbá a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A helyszíni eljárásról a jegyzőkönyvet a helyszínen kell elkészíteni. A végrehajtó akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, ilyenkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elkészítés helyét és azt, hogy a végrehajtó milyen okból nem tudta a helyszínen elkészíteni a jegyzőkönyvet.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a)130 a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi képviselő nevét és irodájának címét,

b) az eljárás helyét és idejét,

c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét (tárgyát),

d) a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát,

e) a végrehajtási cselekmény leírását,

f) a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,

g) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.

(3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4)131 A végrehajtó a tanú és a zárgondnok lakóhelyét - kérelmére - nem tünteti fel a jegyzőkönyvben, hanem a lakóhelyet feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére ad felvilágosítást.

(5)132 A végrehajtó az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvön kívül indokolt esetben kép- és hangfelvételt is készíthet. A végrehajtó a felvételeket az iratoktól elkülönítve, az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolja, ezt követően azokat megsemmisíti. A felvételeket a végrehajtó csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé a felvételekbe való betekintést.

Végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszere133

35/A. §134 (1)135 Az önálló bírósági végrehajtó (a 35/A-35/D. § alkalmazásában: végrehajtó) az e törvényben meghatározott egyes végrehajtói iratok kézbesítése és iratbetekintés biztosítása során a Kar hivatali szervének a végrehajtók, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

(2)136 Az e törvényben meghatározott végrehajtási iratok adattartama és egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a kézbesítési rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A kézbesítési rendszerben - a felek eljárási jogainak érvényesülése, azok gyakorlásának egyszerűsítése, gyorsítása érdekében - rögzített adatokat a végrehajtó és a Kar hivatali szerve kezeli.

(3) A kézbesítési rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a kézbesítési rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a kézbesítési rendszerben kezelt iratok adataival.

(4) A kézbesítési rendszer a felhasználók számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A kézbesítési rendszerben a beadványok adatainak rögzítését - azonosítását követően - a végrehajtó (végrehajtói iroda) alkalmazottja is végezheti.

(5)137 A Kar hivatali szerve 30 napig őrzi a kézbesítési rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített iratokat, 10 évig pedig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a kézbesítendő és kézbesített iratok adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).

(6)138 A kézbesítendő iratokat a kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A kézbesítési rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, a Kar hivatali szerve az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.

(7) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy

a) a végrehajtó által meghatározott címzettek részére kézbesítendő elektronikus közokiratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;

b) az a) pont szerinti címzettek által a végrehajtónak kézbesítendő iratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül és minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett végrehajtó részére küldje meg.

(8) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő iratok informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.

35/B. §139 (1) A kézbesítési rendszer - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.

(2)140 A kézbesítési rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a kézbesítési rendszer a végrehajtókat elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a kézbesítési rendszer igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a kézbesítési rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a kézbesítési rendszer működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a kézbesítési rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a kézbesítési rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

Elektronikus kapcsolattartás a végrehajtás foganatosítása során141

35/C. §142 (1)143 A végrehajtó a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a féllel, a végrehajtási eljárás egyéb résztvevőjével, más végrehajtóval, a Karral, bírósággal, megkeresett hatósággal, személlyel vagy szervezettel (a továbbiakban ezen alcím alatt: fél), ha azt a fél igényli és a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzatát írásban elfogadta, vagy ha azt a fél számára törvény kötelezővé teszi.

(2) A fél, illetve, aki a végrehajtóval való kapcsolattartásra jogszabály alapján köteles, a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton jogosult kapcsolatot tartani a végrehajtóval, a törvényben meghatározott, elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználó pedig a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a végrehajtóval.

(3) Az elektronikus kapcsolattartás során a feladó felhasználó az iratot a kézbesítési rendszer igénybevételével kézbesítteti a címzett felhasználónak.

(4)144 A kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a Karra, a végrehajtóra, és az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül kötelező, egyéb felhasználóra pedig annak kifejezett, írásbeli elfogadásával válik kötelezővé.

(5) Nem tartozik e § hatálya alá az elektronikus árverési rendszer, valamint a fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtható okiratok végrehajtónak történő megküldésére szolgáló elektronikus rendszer útján történő kapcsolattartás.

35/D. §145 (1) Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:

a)146 természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosító okmányának típusát és számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát;

b) kézbesítési rendszer használatához szükséges felhasználói nevét és jelszavát;

c) kézbesítési rendszer által küldött értesítések fogadására szolgáló elektronikus levelezési címét.

(2)147 A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és a lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmány száma alapján annak érvényességét és adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem teljesítését megtagadja.

(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegzővel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.

(4) A fél köteles az (1) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(5) A végrehajtó kérelemre rögzíti a kézbesítési rendszerben annak tényét, ha a fél nem kíván a továbbiakban elektronikus kapcsolattartást igényelni.

(6) Az elektronikus kapcsolattartást igénylők (1) bekezdésben foglalt adatait az ügyben eljáró végrehajtó ismerheti meg; az adatok pedig annak a bíróságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak és büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbíthatók, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelöli annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(7) A végrehajtó tájékoztatja a felet az első kapcsolatfelvétel alkalmával az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről.

(8) A végrehajtó a fél kérelmére az elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a papír alapú írásbeli kapcsolattartásra, ha az iratok kézbesítése - az iratok nagy terjedelme miatt - más módon nem vagy csak jelentős költségráfordítással lenne lehetséges.

Kézbesítés

36. § (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtható okiratot postán kell kézbesíteni az adósnak.

(3) Ha az adós távolléte miatt a végrehajtható okiratot nem lehetett a helyszínen átadni, ez a végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Ilyenkor a végrehajtható okiratot a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak.

(4)148 A végrehajtó a végrehajtható okirat adatai és az adós lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, székhelyéről, telephelyéről beszerzett adatok alapján, a végrehajtási költség megelőlegezésétől és az átadáshoz, kézbesítéshez szükséges adatok beszerzésének időpontjától számított 15 napon belül intézkedik a végrehajtható okirat átadása vagy kézbesítése iránt.

37. § (1)149 A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

(2)150 A végrehajtó az (1) bekezdésben említett iratokat személyesen is kézbesítheti, ilyenkor a kézbesítésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eljárás eredménytelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

37/A. §151 A végrehajtás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének - kivéve a Pp. 99/B. §-ában foglalt esetet - nincs helye.

37/B. §152 (1) Ha a végrehajtást kérő belföldön lakóhellyel nem rendelkezik, a végrehajtási kérelem benyújtásával egyidejűleg kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott ügyvéd, valamint magyarországi székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező szervezet vagy természetes személy egyaránt lehet. A végrehajtási kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízását, illetve a megbízatás elfogadását igazoló okiratot. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a végrehajtási eljárásban keletkezett, a végrehajtást kérő részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa.

(2) Amennyiben a végrehajtást kérő részére szóló irat az (1) bekezdésben meghatározott módon kerül kézbesítésre, azt a kézbesítési megbízott által történő átvételt követő ötödik napon kell a végrehajtást kérő részére kézbesítettnek tekinteni.

(3) Amennyiben a végrehajtást kérő kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni. A Pp. 102. § (2) és (5)-(7) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)153 Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet, az 1215/2012/EU rendelet, és a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.

37/C. §154 (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosítása során keletkezett iratokat - ha a kézbesítési rendszer használata e törvény szerint kötelező - a kézbesítési rendszer igénybevételével elektronikus úton kézbesíti.

(2) A kézbesítési rendszer az irat feladásának tényéről elektronikus okirati formában

a) a feladó számára a feladást tanúsító elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére;

b) a címzett számára elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a címzett elektronikus levélcímére.

(3) A kézbesítési rendszer az irat átvételének tényéről elektronikus okirati formában a feladó számára az átvételt tanúsító, elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére.

(4)155 A Kar hivatali szerve a kézbesítési rendszer működtetése során

a) a kézbesítési rendszerben kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratoknak,

b) a feladás és a kézbesítés igazolásához, a feladásról szóló értesítéshez szükséges elektronikus tértivevényeknek, valamint

c) a kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratok metaadatainak

elkülönített elhelyezésére szolgáló tárhely fenntartásával biztosítja a felhasználók számára a kézbesítési rendszerben rögzített iratok és értesítések megismerésének lehetőségét.

(5) Az irat átvételének napja az a nap, amikor a címzett az iratot tartalmazó dokumentumnak a kézbesítési rendszerből való letöltésének feltételéül szolgáló tértivevényen az átvételt igazoló tértivevényt kitölti és elektronikus aláírásával, valamit időbélyegzővel látja el.

(6) Ha a címzett az iratot a kézbesítési rendszerben részére fenntartott tárhelyen való elhelyezésétől és az erről szóló értesítés elektronikus levélcímére történő elküldésétől számított ötödik munkanapon sem veszi át, a következő munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). A kézbesítési vélelem beálltáról a kézbesítési rendszer a címzett és a feladó részére értesítést helyez el a részükre fenntartott tárhelyeken, valamint a címzett részére a titkosított küldeményt közvetlenül is megküldi.

(7) A címzett a neki szóló iratot a kézbesítési rendszerben az őrzési időn belül nyithatja meg.

(8) A végrehajtó az elektronikusan kézbesítendő, de papír alapon rendelkezésre álló iratok másolatát hivatalos elektronikus irattá alakítja és intézkedik azok a kézbesítési rendszeren keresztül történő elektronikus kézbesítéséről; illetve a papír alapon kézbesítendő, de elektronikusan rendelkezésre álló iratok másolatát a kézbesítési rendszerből a végrehajtó egyedileg nyomtatja ki és intézkedik azok papír alapú kézbesítéséről.

(9)156 A kézbesítési rendszer üzemeltetési költségei a Kart terhelik, a felhasználók számára annak használata ingyenes.

A végrehajtást kérő részvétele az eljárásban

38. § (1)157 A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási eljárási cselekmények foganatosításánál, az adós és más személyek sem akadályozhatják meg a végrehajtást kérőt e jogának gyakorlásában.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, őt a végrehajtási eljárási cselekmények időpontjáról előzetesen értesíteni kell.

Változás a felek személyében

39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.

(2) Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(3) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosítása előtt az adós haláláról szerzett tudomást, erről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és az ügyet a jogutódlás kérdésében való döntés végett az ő kívánságára terjeszti be a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szerzett tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van, a végrehajtó a végrehajtást foganatosítja, az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, és az iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a lefoglalt vagyontárgy a bíróság döntése után és attól függően értékesíthető. A romlandó dolgot ilyenkor is azonnal értékesíteni kell.

(6) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő haláláról szerzett tudomást, és a jogutódja ismeretlen, a behajtott összeget bírósági letétbe helyezi.

A követelés megszűnésének és csökkenésének 
bejelentése

40. §158 (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.

(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. § (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.

41. § (1)159 Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.

(2)160 Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

(3)161 Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.

(4) Az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.

(5) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

Az eljárás időpontja

42. § (1)162 A végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.

(2) A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.

Helyszíni kényszercselekmények

43. § (1) A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós

a) lakását és egyéb helyiségét,

b) bármely vagyontárgyát,

c) gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait.

(2) A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye.

44. §163 (1) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A végrehajtó bármely más eljárási cselekmény lefolytatásánál is alkalmazhat tanút.

(2) Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.

(3) Az adós hatóság által lezárt lakásában vagy helyiségében a végrehajtó a lezárást elrendelő hatósággal egyeztetett időpontban foganatosítja az eljárási cselekményeket.

45. §164 (1) A végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó tájékoztatja az ellenszegülést megvalósító személyt az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről, és közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig.

(2) Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy

a) nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, vagy

b) a végrehajtói intézkedés során a számára jogszerűen adott végrehajtói utasításokat nem hajtja végre, és ezzel akadályozza a végrehajtói intézkedést.

(3) A végrehajtó a rendőrség közreműködését a következő adatokkal tünteti fel a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvben:

a) intézkedés alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje és helye, valamint személyazonosításra alkalmas okiratának száma vagy arra való utalás, hogy ezen adatok megállapítására irányuló intézkedés milyen okból nem vezetett eredményre,

b) a rendőri intézkedés megtételének ténye és az alkalmazott kényszerítő eszköz megnevezése,

c) az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről történő tájékoztatás megtörténte,

d) egyéb lényeges jognyilatkozatok, körülmények.

(4) A rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási költség; azt előlegezni nem kell. A végrehajtó a közreműködő rendőri szerv igazolása és a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv alapján megállapítja a költségtérítés összegét, és az erről szóló jegyzőkönyvet kézbesíti a feleknek.

(5) A rendőri szerv az intézkedéstől számított 8 napon belül megküldi a költségtérítés megállapításához szükséges igazolást a végrehajtó részére.

(6) A költségtérítés behajtott összegét a végrehajtó a közreműködő rendőri szerv székhelye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére fizeti meg.

Rendbírság165

45/A. §166 (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Ha a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségeinek teljesítésére, illetve a magatartás abbahagyására. A végrehajtó a felhívást jegyzőkönyvben rögzíti, annak eredménytelensége esetén a szükséges iratok megküldésével indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására. A bíróság az indítvány tárgyában haladéktalanul végzést hoz, amelyet bírság kiszabása esetén a végrehajtónak és a megbírságoltnak, az indítvány elutasítása esetén a végrehajtónak kézbesít.

(3) Ha jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet bírságolása indokolt, a rendbírságot a jogi személlyel vagy szervezettel szemben és egyidejűleg a vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult tagjával szemben is ki lehet szabni.

(4) A rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a rendbírság kiszabására valamely kötelezettség elmulasztása miatt került sor, és a megbírságolt a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg igazolta, hogy kötelezettségének eleget tett, a bíróság a rendbírságot kiszabó végzését saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti, kivéve, ha a mulasztással okozott sérelem a kötelezettség utólagos teljesítésével nem orvosolható.

(5) A bíróságnak a jogerősen kiszabott rendbírságról szóló értesítése végrehajtható okirat, amelyet a rendbírságot kiszabó bíróság a végrehajtónak küld meg. Ha az adós a megbírságolt, és a rendbírság kiszabására az eljárás befejezését megelőzően került sor, a rendbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja.

(6) A rendbírság behajtása esetén a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét a megbírságolt viseli. A behajtott rendbírság összegét a végrehajtó a bírósági gazdasági hivatal számlájára fizeti be.

(7)167 Ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt.

(8)168 A bíróság az (1) bekezdéstől eltérően a lefoglalt gépjármű becsértékének megfelelő összegű rendbírságot szab ki az adóssal szemben, ha az adós nem tesz eleget a 103. § (8) bekezdése alapján használt gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő rendelkezésre bocsátása érdekében kiadott végrehajtói felhívásnak.

Ügygondnok

46. § (1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós

a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,

b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik,

c) meghalt, és jogutóda ismeretlen.

(2) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.

(3)169 Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, a végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére és az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.

Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése és kezelése170

47. §171 (1)172 A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési számla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.

(2)173 A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerveket, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartását vezető hivatalt, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a vezető és a hitelbiztosítéki nyilvántartást működtető szervezetet, a közjegyzőket, továbbá a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.

(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül, illeték- és díjmentesen kötelesek eleget tenni.

(4) A végrehajtónak az (1) bekezdésben foglalt adatok beszerzése iránti megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.

(5) A végrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetben tüntetheti fel az intézkedéseiről szóló iratokban, és hozhatja mások tudomására.

(6) Ha a végrehajtónak az iratokban szereplő adatokon kívül az adósra vonatkozó egyéb adatok vannak a birtokában, az ügy irattárba helyezésekor ennek tényéről jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy példányát az iratok között helyezi el. Az (1) bekezdésben foglalt adatok a végrehajtási ügy irattárba helyezését követő 10 évig kezelhetők, ezt követően a végrehajtó az adatokat tartalmazó iratokat megsemmisíti, illetve az adatok törléséről egyéb módon gondoskodik.

(7)174 A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket. A végrehajtó a közúti közlekedési nyilvántartó szervet, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervet az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából kizárólag elektronikusan, az erre a célra kialakított informatikai rendszer használatával keresi meg.

(8)175 A végrehajtás foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt a végrehajtó már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.

47/A. §176 (1) A végrehajtó a (2) bekezdésben foglalt személy által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a végrehajtó rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(2) Az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását a végrehajtó elvégzi. Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelenlévő, nem adós személyt a végrehajtó az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a (9) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

(3) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(4) A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-állampolgár jogállás,

c) lakcím,

d) arcképmás,

e) aláírás,

f) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:

fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,

fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,

fc)177 a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,

fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b)és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.

(5)178 A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő jogi képviselő képviseleti jogosultságát a jogi képviselő által bemutatott ügyvédi vagy jogtanácsosi igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara, illetve a jogtanácsosi névjegyzéket vezető törvényszék nyilvántartásában szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

(6) Az adatigénylés iránti megkeresésre a 47. § (4) bekezdésében, a megkeresés teljesítésének díjkötelezettségére a 47. § (3) bekezdésében, az ellenőrzés során beszerzett adatok kezelésére pedig a 47. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásához tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.

(8)179 A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, melyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Igazságügyi Hivatal részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a megsemmisítésükről.

(9) Ha az ellenőrzés során a végrehajtó azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a végrehajtói titoktartási kötelezettség megsértésének.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben, vagy ha kétség merül fel a személyazonossággal kapcsolatban, a végrehajtó az 5. § (4) bekezdése szerinti intézkedést is megteheti.

A végrehajtás felfüggesztése

48. §180 (1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti.

(2)181 Ha a zálogjogosult a 114/A. § (1) bekezdése, illetve a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmet terjesztett elő, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.

(3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

(4) A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.

(5) A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

(6) Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

(7)182 Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezett a Pp. 217. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményben részesült, a kötelezett kérelmére felfüggesztésnek helye nincs.

(8)183 A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, a 861/2007/EK rendelet 23. cikke, a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23. cikk a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikk a) pontja, a 861/2007/EK rendelet 23. cikk a) pontja, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.

49. § (1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.

(2)184 A bíróság a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a Pp. vagy más törvény lehetővé teszi.

50. § (1)185 A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.

(2)186 A bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval.

(3) A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya.

(4)187 Ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a 48. § (2) bekezdése alapján függeszti fel, a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére - ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését - terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(5)188 Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére

a) a 48. § (3) bekezdése,

b) a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja,

c) az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, vagy

d) a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja

alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki; a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(6)189 A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a felfüggesztést elrendelő bíróság bármely fél indokolt kérelmére felülvizsgálja.

51. § A felfüggesztett végrehajtást a felfüggesztést elrendelő bíróság - illetőleg a polgári perrendtartásban vagy más törvényben megállapított más bíróság - intézkedésére lehet tovább folytatni.

A végrehajtás szünetelése

52. § A végrehajtás szünetel, ha

a)190 az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg,

b)191 az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a végrehajtást kérő nem kérte a jogutódlás megállapítását,

c)192 a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta,

d)193 az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt,

e)194 a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem előlegezte,

f)195 az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó,

g)196 külön törvény így rendelkezik.

52/A. §197 (1)198 A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

(2) A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet kézbesít a feleknek. A jegyzőkönyvben a feleket tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltakról és arról, hogy a végrehajtás folytatására milyen esetben kerül sor.

(3) A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.

(4) Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(5) A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:

a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg,

c) a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló részteljesítéshez kötheti, ha a végrehajtást kérő nyilatkozata erre vonatkozott.

(6) Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból (e bekezdésben a továbbiakban együtt: szerződés) ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.

(7) Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.

(8) Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja és megállapíthatja a részletfizetés feltételeit vagy azt, hogy a részletfizetés nem áll fenn.

52/B. §199 (1) A végrehajtó az adós számára - az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva - részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

a) az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,

b) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és

c) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

(2) A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

(3) Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.

(4) A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.

53. § (1) A végrehajtó a végrehajtás szüneteléséről - az okát is feltüntető - jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv másolatát megküldi a feleknek.

(2) Ha a halasztást vagy a részletekben való teljesítést a bíróság engedélyezte, ezt - az (1) bekezdés alkalmazása helyett - fel kell jegyezni a végrehajtási ügyiraton.

54. § (1)200 A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. §

a)201 pontja esetén a személyazonosság megállapításához szükséges adatok pótlására került sor,

b)202 pontja esetén a végrehajtást kérő a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő,

c)203 pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz,

d)204 pontja esetén valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetőleg értékesíthető,

e)205 pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte,

f)206 pontja esetén a halasztás időtartama eltelt, illetőleg az adós a részlet teljesítését elmulasztotta,

g)207 pontja esetén a szünetelés törvényben megállapított oka megszűnt.

(2)208 A végrehajtó által adott részletfizetés esetében a végrehajtást folytatni kell, ha

a) az adós bármely részlet teljesítését elmulasztotta,

b) az adós ellen más követelés behajtására is indult végrehajtás és annak során vagyontárgyai értékesítésének van helye,

c) az adós jövedelmi, vagyoni helyzetében lényeges változás állt be és a végrehajtást kérő ezt valószínűsítette,

d) a bíróság megállapította, hogy az adós a lefoglalt vagyontárgyat a végrehajtás alól elvonta.

(3)209 Az (1) bekezdés e) pontjában írt esetben - ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben költségmentesség folytán az állam köteles a végrehajtási költség előlegezésére - nincs helye az eljárás folytatásának, ha a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül a költséget nem előlegezték; ebben az esetben a végrehajtás megszűnik.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

55. § (1)210 A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,

b) külön törvény így rendelkezik.

(2)211 Nincs helye a végrehajtás megszüntetésének az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, ha a végrehajtási költség megfizetésére a 34. és 41. § szerint nem került sor.

56. § (1)212 A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta vagy jogerős bírósági határozat - ide nem értve a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben hozott jogerős határozatot - megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetőleg részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.

(3)213 A (2) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).

56/A. §214 (1) A végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból a végrehajtást soron kívül meghozott végzésével megszünteti, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.

(2) Ha az adós a követelés összegének a végrehajtói letéti számlára történt (1) bekezdés szerinti megfizetését a bíróságnál igazolja, a bíróság az igazolás bírósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül felfüggeszti a végrehajtást.

(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget, valamint az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget. Visszatérítésre kötelezés esetén a végrehajtó az 56. § (3) bekezdése szerint jár el.

A végrehajtási jog elévülése

57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.

(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

A végrehajtó hivatali elektronikus aláírása215

57/A. §216 (1) A végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként - ha jogszabály a végrehajtó számára az elektronikus aláírás használatát előírja - csak olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)217 az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró önálló bírósági végrehajtó, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy törvényszéki végrehajtó-helyettes;

b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(2)218 A törvényszéki végrehajtó és törvényszéki végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírására az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 35/A. §-át kell alkalmazni; az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes részére pedig a Kar hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást.

(3)219 Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Kar hivatali szervét is.

(4) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) önálló bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt vagy törölték az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből,

b) önálló bírósági végrehajtói vagy önálló bírósági végrehajtó-helyettesi hivatalából felfüggesztették,

c) önálló bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(5)220 A Kar hivatali szerve a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(6)221 A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a Kar hivatali szerve megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

MÁSODIK RÉSZ

PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE
ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA

Végrehajtói letiltás

58. § (1) Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét [7. § (1) bek.] letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

(2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját [24. § (2) bek.], hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

(3) A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.

(4) A tartásdíj behajtására irányuló letiltást az (1) bekezdésben említett határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani.

59. § A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új munkáltatótól kap.

60. §222 (1) A végrehajtó a munkáltatónál - szükség esetén a 33. § alkalmazásával - a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás során köteles biztosítani a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést.

A levonás közös szabályai

61. § (1)223 A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből - e törvényben foglalt részletes szabályok szerint - általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Levonási sorrend

64. § (1)224 Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni.

(2) A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

(3)225 A bíróság a (2) bekezdéstől eltérően elrendelheti, hogy a Vht. 165. § (1) bekezdés a)-g) pontjai közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

Levonás a munkavállalói munkabérből

65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §),

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4)226 Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

66. § A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:

a)227 a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1)228 Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból229

68. §230 A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

68/A. §231 (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból232

69. §233 (1)234 A gyermekgondozást segítő ellátásból és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

(2)235 A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.

Levonás egyéb járandóságból

70. §236

71. §237

72. §238 Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása,

c) jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás.

73. § (1)239 A fogva tartott adós keresményéből - a 61. § (1) bekezdésében említett köztartozások levonása után és a 62. § szerinti mentességre való tekintet nélkül - le kell vonni az adós

a) eltartási költségét,

b) saját szükségleteire fordítható összeget, és

c) szabadulása idejére tartalékolt összeget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti levonások után fennmaradó keresmény legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni.

Letiltás alól mentes juttatások240

74. §241 Mentes a letiltás alól

a)242 a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

b)243 a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,

c)244 anyasági támogatás,

d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

e)245 az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,

f)246 a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

g)247 a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,

h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [66. § d) pont],

i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

k)-m)248

n)249 a fogyatékossági támogatás.

A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége

75. § A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

76. § (1)250 A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

a) értesítse az adóst a letiltásról,

b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

(2)251 A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege - az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával - a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja.

77. § (1) Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

(3) E §-ban említett esetekben is irányadók a levonást korlátozó rendelkezések.

Tartozásigazolás

78. § (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.

(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

(3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni.

(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni.

A munkáltató felelőssége

79. § (1) A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓNÁL KEZELT ÖSSZEGRE252

Közös szabályok253

79/A. §254 (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik.

(2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

(4) E § rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.

79/B. §255 (1)256 Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is, kivéve azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a 307. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján történik.

(2)257 A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést az alábbi sorrend szerint végzi el:

a) a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá,

b) a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg,

c) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetésiszámla-szerződés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá,

d)258 a betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli,

e)259 a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli.

(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott sorrendet először az adós rendelkezése alatt álló összes, forintban kezelt, azt követően pedig az összes, külföldi pénznemben kezelt összegre kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés ugyanazon pontjában szereplő összegek közül előbb az alacsonyabb kamatozású betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket, az azonos kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni.

(5)260 A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a teljesítés napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével.

79/C. §261 (1)262 A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható, a 79/A. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

(2)263 A végrehajtó a számla megterheléséről - a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím alapján - köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost.

(3) A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

79/D. §264 (1)265 A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt,

a) az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből,

b) a zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból

eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

(3) Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

79/E. §266 (1)267 Ha a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért felelős a végrehajtást kérőnek.

(2)268 Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt. A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.

(3)269 Ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható mentes pénzösszeget a 79/A. §-ban vagy a 79/D. §-ban foglaltak ellenére kifizeti a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezésére, a pénzforgalmi szolgáltató a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A mentes összegért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.

79/F. §270 (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg az adós szabad rendelkezése alól átutalási végzés alapján történő visszatartás alapján került ki, ez az összeg átutalási végzés alapján átutalható vagy kiutalható, és hatósági átutalási megbízás alapján is átutalható.

(2) Az adós szabad rendelkezése alól zárolás iránti végrehajtói felhívás alapján kikerült összeg a zárolással biztosított követelés behajtása érdekében kiadott átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján utalható át vagy utalható ki.

79/G. §271 (1)272 A bank, a takarékszövetkezet, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek, továbbá az adós által bizalmi vagyonkezelőre ruházott kezelt vagyonok, vagy bizalmi vagyonkezelővel szembeni kedvezményezettkénti juttatáshoz való jogának a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtói intézkedést tartalmazó, több címzett megjelölésével feladásra kerülő irat, valamint a megkeresésre adott válaszokat tartalmazó iratok tekintetében a kézbesítési rendszer a 35/A. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtja.

Átutalási végzés

80. §273 (1) A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.

(2)274 A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.

(3)275 A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási végzést; másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett további számlára a 81. § (5) bekezdése szerint van helye a végzés meghozatalának.

(4)276 Nem hozható átutalási végzés, ha a behajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.

81. §277 (1)278

(2)279 A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést - azt a végrehajtást kérőnek utalja ki, vagy utalja át. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a pénzforgalmi szolgáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja arra, hogy az összeg visszatartását folytassa, de kiutalást, átutalást újabb értesítésig ne teljesítsen. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót ugyancsak haladéktalanul és azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek.

(3)280 A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell értesíteni a pénzforgalmi szolgáltatót az átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is.

(4) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla megjelölése esetén újabb átutalási végzés meghozatalának van helye a végrehajtást kérő kérelmére.

Gondoskodás a pénzügyi fedezetről

82. § (1)281 Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzforgalmi szolgáltató köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.

(2) A pénzügyi ellátást végző szerv - ha az adóst a kötelezettség a költségvetését meghaladó mértékben is terheli - a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáról.

A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt282

82/A. §283 (1)284 A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni.

(2) A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban foglalt szabályait a (3)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható.

(4) Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.

(5) Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja.

(6) Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól.

(7) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére - ha a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak - a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.

Takarékbetét végrehajtás alá vonása

83. §285 A pénzügyi intézménynél elhelyezett betét, takarékbetét, valamint a róla szóló betétkönyv és más okirat - a 79/A. és 79/D. §-ban foglalt esetet kivéve - korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.

VI. FEJEZET

INGÓVÉGREHAJTÁS

Az ingófoglalás általános szabályai

84. § (1) Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

(2)286 Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.

(3) Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.

(4)287 A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartásba és - erre utaló adat esetén - a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetve valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.

(5)288 A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.

85. § A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

Lefoglalható ingóságok

86. § (1) Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

(2) Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

(3) A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

87. § (1) Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.

(2) A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

Foglalási jegyzőkönyv

88. § (1)289 A foglalási jegyzőkönyvben - a 35. §-ban említetteken kívül - fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat, illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a 103. § (5) bekezdése alapján került sor. Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.

(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek.

(3) Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a 85. §-ban felsorolt más jelenlevőnek kell átadni, és az adós számára kézbesíteni kell.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

89. § (1) Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

(2) Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

(3) Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így rendelte el.

90. § (1)290 Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:

a)291 az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,

b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,

g)292 az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,

h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,

j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,

k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,

m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,

n)293 a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

(2)294 Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, az (1) bekezdés e)-g) és k) pontjában meghatározott mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.

(3)295 Nem mentes a végrehajtás alól az az (1) bekezdésben említett olyan vagyontárgy - az a), valamint a h) és i) pontban foglaltak kivételével -, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű.

91. § Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - a 90. §-ban felsoroltakon kívül -, mentes a végrehajtás alól:

a) az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány,

b) 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.

92. § Mentes a végrehajtás alól:

a) a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,

b) a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,

c) a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.

93. § (1) A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.

(2) A szerzői díj 50%-a mentes a végrehajtás alól.

(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet.

94. § Mentes a végrehajtás alól:

a)296 a szövetkezeti tag szövetkezeti részesedése,

b) a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.

95. § Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át.

95/A. §297 Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában álló biztonsági és különleges kőolajkészlet.

96. § (1) Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog.

(2) A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) végrehajtás alá vonható.

96/A. §298 (1) Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott vagyontárgyat mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.

(2) Az adós vagy a zálogjogosult kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az adóshoz befolyt és elkülönítve tartott készpénzt, az adós birtokába került egyéb vagyontárgyat vagy az adós által érvényesíthető követelést, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog a zálogjogosultat illeti és azt az adós zálogjogosulti bizományosként tartja magánál vagy e minőségében érvényesítheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesítésnek nincs helye, ha a végrehajtás a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelés behajtása iránt folyik.

96/B. §299 A 90. és 91. §-ban felsorolt vagyontárgyak - a 90. § h), l), m) és n) pontjában felsorolt vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek.

Becslés

97. § (1) A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét.

(2) A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.

(3) Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

98. §300 Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.

99. §301 (1) Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.

(2) Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi.

100. §302 Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára.

101. § (1)303 A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész (a továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a törvényszéket mint cégbíróságot (a továbbiakban: cégbíróság).

(2) Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

102. § A muzeális vagy történeti értékű tárgy és könyv, továbbá levéltári anyag lefoglalásáról a végrehajtó köteles a tárgy jellegének megfelelő, területileg illetékes múzeumot, könyvtárat, illetőleg levéltárat a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíteni.

103. §304 (1) Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2)305 A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

(3)306 A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is a (2) bekezdés szerint jár el.

(4)307 A gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére az értékesítésről, átvételről készült jegyzőkönyv alapján a közlekedési igazgatási hatóság látja el a gépjárművet a forgalomban való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.

(5)308 A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges engedélyét visszavonták, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6)309 Ha az (5) bekezdésben említett gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

(7)310 A végrehajtó a járműnyilvántartásból a következő adatokat igényelheti:

a) a járműtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye, egyéni vállalkozó székhelye, külföldi esetében állampolgársága is,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező járműtulajdonos szervezet megnevezése, székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma,

c) a jármű

ca) hatósági jelzése, alvázszáma és műszaki adatai (a jármű fajtája, gyártmánya, típusa, gyártási éve, színe és az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja),

cb) tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,

d) a járműokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok,

e) a jármű korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének ténye és időpontja.

(8)311 A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű - több gépjármű esetén egyik gépjárműve - árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat. A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.

103/A. §312 (1) Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi, légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását bejegyzi a nyilvántartásába. A 103. § (3) bekezdése megfelelően irányadó a vízi és légi járművek lefoglalásánál is.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt megkeresésében felhívja az érintett szervet, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a vagyontárgyat terhelő jelzálogjog jogosultjának adatairól és a végrehajtási jog bejegyzéséről.

103/B. §313 2014. március 15. napját megelőzően bejegyzett jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.

103/C. §314 (1) A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.

(2) A vagyontárgyat a foglalást követően - a 98-100. §-ban említett vagyontárgyak kivételével - lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni. Ha nincs lehetőség a széfbe való visszahelyezésre, a végrehajtó intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(3) A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. Ha a foglalás után a széfszolgáltatás megszűnt, erről a széfszolgáltató értesíti a végrehajtót, aki intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(4) A közös széfben elhelyezett ingóság végrehajtás alá vonására a pénzügyi intézménynél kezelt, több személyt megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, ideértve a nem adós széftulajdonosnak a foglalásról történő tájékoztatását is.

103/D. §315 Ha az adós lefoglalható vagyontárgyai technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészt alkotnak, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben feltünteti az ingóságok egészének becsértékét és az egyes ingóságok becsértékét is.

A lefoglalt ingóság megőrzése

104. § (1) A lefoglalt ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az adós őrizetében kell hagyni.

(2) Az adós a lefoglalt ingóságot - az elhasználható dolog kivételével - használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.

(3) A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Zár alá vétel

105. § (1) Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(2) A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

106. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha

a) az adós a megőrzésre nem vállalkozott,

b) az adós hosszabb ideig távol van,

c) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt,

d)316 ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.

(2) A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

Foglalás harmadik személynél

107. § (1) Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 109. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,

b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,

c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.

108. § Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.

109. § (1) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.

(2) A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy

a)317 a 107. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,

b) az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,

c) a foglalást meghiúsította.

Követelés lefoglalása

110. § (1) Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 112. és 113. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2)-(3)318

111. § A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes,

c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

112. § (1) A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.

(2) Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.

113. § Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a 111. § szerinti nyilatkozatot, illetőleg a 112. § szerinti befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.

A zálogjogosult értesítése319

114. §320 (1)321 A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.

(2)322 A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti eljárása során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba323

114/A. §324 (1)325 A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.

(2)326 A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.

(3) A végzésnek tartalmaznia kell:

a) a zálogjogosult és az adós adatait,

b) az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,

c) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,

d) a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,

e) a zálogtárgy adatait,

f)327 a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a MOKK-nál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.

(4) A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a jogalapot - és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.

(5) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.

(6) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatalát.

(7) Az (1) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtásnak a 48. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy az (5) bekezdés szerinti végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a pert megindította.

(8) Az (1) bekezdés szerinti végzést meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak.

(9) A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő az (5) és (6) bekezdés szerint nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.

(10) A végrehajtási eljárásba e § alapján bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek (34. §) előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(11)328 Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.

(12)329 A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.

Az ingóság értékesítésének időpontja

115. § (1)330 A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az ingózálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését [84. § (4) bek., 103/A-103/B. §] követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik.

(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

(3)331 A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

116. §332 (1) A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

(2) A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét.

(3) Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi piacon, vásáron, vásárcsarnokban - a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés szabályainak megfelelő alkalmazásával - értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.

Elszállítás

117. § (1) Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik.

(2)-(3)333

Ingóárverés

118. § Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

119. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:

a) a bírósági árverési csarnokban,

b) a bíróság épületében,

c)334 a községi, városi, fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője, főjegyzője által kijelölt helyiségben,

d) az adós lakásán,

e) a foglalás helyén,

f) az ingóság őrzésének helyén,

g) a végrehajtó által kijelölt más helyen.

120. § Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) a felek nevét,

b) az árverés helyét és idejét,

c)335 az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, valamint a becsérték 2%-ának megfelelő, ötszázezer Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén száz forintra, egymillió Ft-ot meghaladó becsérték felett pedig ezer forintra kerekített licitküszöböt,

d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni,

e)336 azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.

121. § Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:

a) a feleknek,

b) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

122. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) a bíróság hirdetőtábláján,

b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,

c)337 az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

(2)338 Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3)339

(4)340 A végrehajtó az árverési hirdetményt - legalább a (2) bekezdésben foglalt időtartamban - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.

(5)341 A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

(6)342 Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik.

123. §343 (1) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.

(2)344 Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel -

a) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,

b) az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,

c)345 az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója és élettársa,

d) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és

e) az adós.

(3)346 Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára a dolog eladása esetére elővásárlási jogot.

(4)347 Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.

123/A. §348 (1) Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog). Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.

(2) Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére e törvény a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.

(3) Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az (1) bekezdés szerinti jog fennállását és teljesíti e törvénynek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben - amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet - valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.

(4) Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

(4a)349 Az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jogok között sorrend és rangsor nem érvényesül. Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll. Az előárverezési jog átruházása semmis.

(6) Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem gyakorolható.

(7)350 Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben hozott - igénykeresetnek helyt adó - jogerős bírósági határozattal igazolhatja.

124. § (1) Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.

(2)351 Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.

(3)352 Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték 35%-áig.

(4) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.

(5)353 A 103. § (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető.

124/A. §354 A 103/D. § alapján lefoglalt ingóságokat a végrehajtó mint egészt árverezi el a 124. § megfelelő alkalmazásával. Ha az első árverés sikertelen, az ingóságokat a második és harmadik árverésen egyenként kell értékesíteni.

125. § (1) A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni. Ha nem fizette ki, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.

(2)355 Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha a fizetést elmulasztó árverező nem térítette meg a különbözetet, a végrehajtó az erről szóló iratokat 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnak beterjeszti, amely a fizetést elmulasztó árverezőt végzéssel kötelezi a különbözet megtérítésére. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

(3)356 A miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverési vételár megfizetésének az (1) bekezdésben foglalttól eltérő módját rendeletben is meghatározhatja.

126. § (1)357 A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg - több végrehajtást kérő esetén - valamennyien hozzájárultak a készpénzfizetés nélküli vételéhez; a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult hozzájárulása is szükséges.

(2)358 Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség, illetőleg a végrehajtási eljárás költsége már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti.

(3)359 A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel, valamint a végrehajtás költségeinek megfelelő összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vevő végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani.

127. § (1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez.

(2)360

(3) Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevőnek e törvény szerint megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

127/A. §361 (1) Az engedély alapján birtokban tartható ingóság (lőfegyver, méreg, radioaktív anyag stb.) árverésen nem értékesíthető, azt a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.

(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.

(3)362 Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték 35%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, nincs helye a végrehajtást kérő által történő átvételnek (134. §), az ingóságot vissza kell adni az adósnak.

128. § (1)363 Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:

a) az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét;

az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírásával látja el.

(2)364 Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek, vízi vagy légi jármű esetén a nyilvántartó hatóságnak is, továbbá meg kell küldeni - a romlandó dolog árverésének esetét kivéve - az állami adóhatóságnak.

(3)365 A végrehajtó a magánszemély árverési vevő lakóhelyét feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el; arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró, és az ingóságot nyilvántartó hatóság, továbbá az állami adóhatóság részére ad felvilágosítást.

129. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.

(2) A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

(3)366

Értékpapír értékesítése

130. § (1)367 A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a végrehajtó bizományi értékesítésre befektetési szolgáltatónak adja át.

(2)368 A befektetési szolgáltató köteles az értékesítés során befolyt összeget - a bizományi díj levonása után - haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(3)369 Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, a befektetési szolgáltató az értékpapírt visszavásárlásra felajánlja az értékpapír kibocsátójának.

(4) Ha az értékpapír kibocsátója az értékpapírt visszavásárolta, köteles az értékpapír ellenértékét haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdés szerinti értékesítés sikertelen volt, a végrehajtó az értékpapírt árverésen értékesíti.

131. § (1)370 A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható megbízás.

(2)371 Ha a végrehajtást kérő kívánja, az (1) bekezdés alkalmazása helyett az értékpapírt - a forgalmi korlátozására vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül - árverésen kell értékesíteni. Ilyenkor az adóssal azonos jellegű tagsági joggal rendelkező másik tagot az értékpapírra előárverezési jog illeti meg.

(3) Az első árverés sikertelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

Végrehajtás üzletrészre372

132. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesíti.

(2)373 Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt az üzletrészre előárverezési jog illeti meg.

(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.

132/A. §374 (1)375 Ha az adósnak közkereseti, illetve betéti társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).

(2) Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a társaság tartozásaiért.

(3)376 Az adós mint vagyonrendelő ellen indult végrehajtási eljárásban a követelés fedezetéül - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - az a vagyon vagy vagyonhányad is szolgál, amely a vagyonrendelőt, vagy a kiadásra irányuló jog jogosultját a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési jogviszonya megszűnése esetére megilleti. A végrehajtást kérő a (4) bekezdés szerint mondhatja fel a bizalmi vagyonkezelést, és ennek eredményeként a vagyonrendelőnek, vagy jogutódjának kiadandó vagyonhányadból hajtható be a követelés.

(4)377 Ha az adósnak vagy a kiadásra irányuló jog jogosultjának a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén vagyonra vagy vagyonhányadra lenne igénye, és a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a bizalmi vagyonkezelőnek, egyúttal az adósnak a bizalmi vagyonkezelővel szemben a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).

(5)378 Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból eredő tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a kezelt vagyont terhelő tartozásokért.

Elektronikus árverés379

132/B. §380 (1)381 A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti

a) a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,

b) az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,

c) az üzletrészt és

d) az értékpapírt, ha e törvény az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.

(2) Nem tartható elektronikus árverés romlandó dolgok értékesítésére, vagy ha e törvény az ingóság bizományosi értékesítését írja elő.

(3) A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.

(4)382 Elektronikus ingóárverés tartása során az ingóárverés szabályait a 132/C-G. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

132/C. §383 (1)384 Az ingó- és ingatlan-árverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a Kar hivatali szerve által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer (a továbbiakban: elektronikus árverési rendszer) szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.

(2) A végrehajtó az elektronikus árverési rendszerbe történő bejegyzéshez (törléshez) a hivatali elektronikus aláírását használja; az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásába és a licitnaplóba történő bejegyzésre (törlésre) csak az általa lefolytatott árverés tekintetében jogosult.

(3) Az elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult az e célból megállapított és aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával.

132/D. §385 (1) A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig (a továbbiakban: közzétételi időtartam) történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára.

(2)386 Az árverési hirdetmény a 120. §-ban foglaltak mellett az árverési előleg és a legalacsonyabb vételár összegét, az árverés időtartamát és a vételi ajánlat megtételének módját, valamint a végrehajtói letéti számla számát tartalmazza. Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a 132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt.

(3) Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének és a licitnapló lezárásának (az árverés befejezésének) időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

(4) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

132/E. §387 (1) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartása az árverező következő adatait tartalmazza:

a)388 a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, személyi azonosítója, adóazonosító jele, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa és száma, valamint törvényes képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

b) a szervezet elnevezése, székhelye, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezése, nyilvántartási száma, statisztikai jelzőszáma, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

c) az együttes árverezők tulajdonszerzési aránya;

d) az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói neve és jelszava;

e) az árverező által az ajánlattevőként történő beazonosítására megadott egyedi azonosítója (árverező egyedi azonosítója);

f) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus levelezési címe;

g)389 annak ténye, hogy az árverező a 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy vagy szervezet.

(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.

(4) Ha az árverező nem szolgáltatja a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a bejegyzést megtagadja.

(5) Az árverező köteles a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(6) Árverezőként - a tulajdonszerzési arány megjelölésével - több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.

(7) A végrehajtó kérelemre törli az árverezőt az árverezők elektronikus nyilvántartásából.

(8) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába csak a végrehajtók tekinthetnek be; annak adatai pedig csak a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetőügyben eljáró hatóság részére továbbíthatók.

132/F. §390 (1) Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet

a) a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;

b) az árverésből nincs kizárva; és

c)391 - előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén - igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.

(2) Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra.

(3)392 A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték 35%-át vagy a 124. § (5) bekezdésében meghatározott összeget.

(4)393 Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.

(5) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza a megtett vételi ajánlatokat:

a) a vételi ajánlat összege,

b) az árverező egyedi azonosítója,

c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.

(6)394 Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, melyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.

(7) Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó - ennek feltüntetésével - zárja le a licitnaplót.

(8)395 A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

132/G. §396 (1) Az ingóság árverési vevője - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.

(2)397 Az előárverezési jog jogosultja - a 132/F. § (1) bekezdés c) pontja szerinti aktiválást követően - az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja előárverezési jogát. Az előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer az előzőleg közzétett, legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé automatikusan a licitnaplóban.

(3)398 A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.

(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(6)399 Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a (3) bekezdés alapján elvesztett előleget.

(7)400 Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

A törvény nem ismerete miatt gyakran többet árt magának az ember, minthogy megkönnyítené a saját ügyét. Milyen sokszor hallottam a NAV-ban ezt a kijelentést: a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősség alól!

Keressen bátran, bármilyen szakban van az ügye! Írjon az info@adotartozas.hu email címre vagy hívjon:

06/30 814 5181

Az adótartozás végrehajtása kiemelt feladat, mivel a központi költségvetés legnagyobb bevételei az adóbevételek. Az állam végrehajtó szerve a NAV. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul, melyről az Adóhatóság nem köteles az adóst kiértesíteni. Ezért gyakran, mint derült égből a villamcsapás érheti a gyanútlan adóst a számlára kitett inkasszó, vagy a lakcímen, székhelyen megjelenő végrehajtók. 

Tudta Ön, hogy a végrehajtás akár elkerülhető? Sok olyan megoldás létezik, amelyet alkalmazva a végrehajtás alatt álló adótartozás csökkenthető, töröltethető. Bizonyos esetekben az adós jogosult fizetési kedvezményekre is, de az nem jár automatikusan. Aki nem ismeri az adóvégrehajtás útvesztőit, sokmindent veszíthet. Gondoljunk csak arra, hogy a lefoglalt ingóságok és ingatlanok az árveéseken általában jóval áron alul kellnek el. Sok esetben meg sem térül az adótartozás és tovább megy a végrehajtás.

El sem tudják sokan képzelni, mennyi mindenre vezethető végrehajtás. Például azt sem tudják sokan, hogy akár a nem adós házastársunk vagyontárgya is végrehajtás alá vonható az adóssal szembeni végrehajtás során. Ez mellett sok esetben igényperes eljárás is adódhat, amikor a végrehajtó lefoglalja a más tulajdonában lévő, de a lakóhelyünkön található ingóságot.

A legegyszerűbb módja annak, hogy Ön is tisztán lásson a saját végrehajtási ügyében, ha mielőbb kér adóvégrehajtási szakembertől egy személyes tanácsadást. Meg fog döbbenni, hogy mennyi minden történhet egy végrehajtás során és biztos lehet abban, élete egyik legjobb döntése volt, hogy eljön megelőzni, elkerülni a bajt.

A végrehajtás naponta szedi áldozatait, Önnek nem kell így járnia. Hívjon mobilon és egyeztessünk időpontot.

A NAV végrehajtás alatt lévők iránt itt tájékozódhat: www.nav.gov.hu 

Időpontegyeztetés: 06/30 814 5181


Keresned sem kell!

Linkgyűjtemény

LinkBank

info@vegrehajtas.info
Fax: 06 / 52 387 276
NAV - VégrehajtásVégrehajtási tanácsadásVégrehajtási törvényHasznos linkekKapcsolat